2007. nov. 9.

Mennyit ér egy drágakő? - Értékrend, karát es egyéb mértékegységek

A drágakövek régen, de napjainkban is elsősorban, mint fényűzési cikkek képviseltek értéket. Értékrendet felállítani nagyon nehéz dolog, annál is inkább, mivel sok esetben egy kisebb értékűnek minősített drágakő ritka változata sokkal többet ér, mint egy nagyobb értékűnek vélt példány. A színtelen gyémántot például értékesebbnek tartják, mint a rubint, de a szép, átlátszó, sötétvörös rubin értéke mindig nagyobb volt, mint a vele azonos tömegű színtelen gyémánté.

A drágakövek értékét legtöbbször a divat és a megnövekedett kereslet diktálja. A történelem folyamán a kereskedelemben kialakult bizonyos értékrend, amit többé vagy kevésbé követni is lehet. Ez az azonos drágakőtípusokat foglalja magában, de ezeken az értékrend-csoportokon belül is léteznek bizonyos differenciálódások. Egy ilyen régebbi értékrend a szépség és ritkaság mellett a keménység csökkenő sorrendjét is figyelembe veszi.

Az elsőrendű drágakövek közé sorolták a gyémántot, a korundot (a rubint és a zafírt), a krizoberillt és a spinellt.
A másodrendűek sorába tartoztak a berill, a topáz, a cirkon, a turmalin, a gránát és az opál nemes változatai.
A harmadrendűek közé került a krizolit, cordierit, vezuvián, axinit, cianit, staurolit, andaluzit, epidot, türkisz és a rodonit.
A féldragakövek közé sorolták a különböző kvarcváltozatokat, a földpátok nemes változatait, a szerpentint, malachitot, azuritot, fluoritot, vérkövet, gagátot és a borostyánkövet.

Hasonló a Blum és Kluge által készített beosztás. De volt időszak, amikor a kereskedők érték szempontjából csak kétféle drágakőtípust különböztettek meg: az értékesebb orientálist (keleti) és a kevésbé értékes okcidentálist (nyugati). Voltak még más próbálkozások is, mint a svéd természettudós, Linné besorolása. Ő a drágaköveket 3 csoportba sorolta: gemmae preciosae, gemmae nobiles és gemmae speciosae.

A fent említett próbálkozások is mutatják, mennyire nem könnyű feladat mindenki által elfogadható sorrendet készíteni. Legújabban, a gyémántok árképzésénél a nagyság és a tisztaság mellett a színt és a csiszolás minőségét is figyelembe veszik, de még így sem sikerült teljesen egyértelmű értékrendet létrehozni.

Napjainkban a drágakövek értékét, éppen úgy, mint más kereskedelmi terméket, a keresettsége, ritkasága, a rájuk fordított munka és a példány tömege határozza meg. Mivel itt általában kisebb súlyokról van szó, természetes, hogy a méréseket sokkal pontosabban végzik. Mérésre a karát súlyegységet használják, de ezt ne tévesszük össze az aranynál használt karáttal, mivel ott annak minőségét, vagyis az arany, nikkel és a réz keveredési arányát jelzi.

A karát mint kifejezés és mértékegység valószínű, hogy Afrikából ered, a Földközi-tenger mentéről, ahol a drágakövek mérésére a szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) kiszáradt magvát használták mértékegységnek. Mások szerint a kifejezés az ugyancsak erre a célra használt Erythrina corallodendron nevéből ered, amit a helyi lakosság kuarának nevezett, és innen került Ázsiába és Európába.

Kezdetben a karát értéke a grammban kifejezve 0,1972 és 0,2073 között volt. Hogy megszüntessék a különböző merésekből adódó zavarokat, a múlt század 70-es éveitől erőfeszítéseket tettek egy általánosan elfogadott karátsúly megállapítására. Hosszas tárgyalások során a Párizsban székelő Súlyok és Mértékek Nemzetközi Bizottsága javaslatára 1907-ben megállapodás született, hogy a ma is használt metrikus karátsúly értéke 0,205 gramm legyen. Megjegyzendő, hogy a karátot, mint súlymértéket csak a gyémántnál és más értékesebb drágakőnél használják, mivel a kevésbé értékes drágaköveknél az alacsony árból adódóan ez feleslegessé válik, ezek esetében a grammot használják.

Mint érdekességet érdemes megjegyezni, hogy a történelem folyamán a drágakövek mérésére más súlyegységeket is használtak. Indiában erre a célra a mascha szolgált, amelybe 7 rutte van, minden rutte 2 gránnal egyenlő, ami egy negyed karátnak felel meg. Brazíliában a nyers gyémántokkal való kereskedelemben az oitava súlymértéket használták, amelyben 70 graos vagy 32 vintems van.